arborétum, botanikus kert, erdészeti pihenő, park, tanösvény, temető, természetvédelmi terület, erdő, budapesti helyi jelentőségű természetvédelmi terület, közpark, nevezetesség, egyéb

1963-ban alapították, 1977-től Fővárosi Természetvédelmi terület. A Soroksári Arborétum igaz messze van a központtól, de megéri végignézni, és mivel ezt autóval is megtehetjük, így azok is élvezhetik a szépségét, akik nehezen vagy csak keveset tudnak gyalogolni. Tavasszal virágzáskor, nyár végén, ősszel mindig más és más képet mutat, de a látványa gyönyörű…

Dr. Semsey Aladár Újpest polgármestere volt 1922 és 1938 között. Ez idő alatt lett Újpest város. A hetvenes években épült panelházak által közrefogott park sok nyári családi program helyszíne volt, például gyereknapot tartottak, illetve az Újpesti Városnapokat rendezték meg itt.

A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas dolomit sziklatömb. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. 1987 óta a világörökség része.

Megtekintésre ajánlható célpontok: az összefogást jelképező bronz szobor (valaha a Szocialista Brigádok Parkjakét az összefogást jelképezte, alkotója ismeretlen.), a szökőkút a Mély-tó közepén (időszakosan, főleg ünnepek alkalmával működik). Érdekesség nem csak építkezők számára: a téglakiállítás. Valaha a tó helyén agyogkitermelés folyt. Ez biztosította a Maglódi úti Téglagyár alapanyagát. Ez a tevékenység az idők folyamán megszünt, ennek állít emléket ez a szabadtéri kiállítás, amely az ott gyártott téglákból mutat be egy-egy páldányt.

A Gaál József utcából elérhető a Kissvábhegyi út, amely egy parkolóba végződik. A sorompóval lezárt terület után enyhén murvás földút (kiránduló út) vezet a terület középpontjában lévő „kilátóhoz” Innen nagyszerű panoráma lenne a városra, ha a dús gaz annyira el nem lepte volna a környéket, hogy alig lehet kilátni. Az un.

Az Óbudai-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár.

A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része a XII. kerületben, mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol. A Városmajor faállománya igen gazdag, szép számmal találunk közte ritkaságokat is.

A XI. kerületben található 259 m magas Rupp-hegy a budaörsi hegyek keleti végének tekinthető. A közel 7,7 hektáros terület, mint a Csíki-hegyek vonulatának utolsó tagja, mind a kirándulók, mind a botanikusok egyik kedvelt kutatási területe.

Budapest egyik legismertebb kiránduló helye, a fővárosi lakosság már az 1800-as években szívesen kirándult a csodálatos panorámával rendelkező helyszínre. Hosszú ideig hagyományosan a téli sportok kedvelői látogatták, napjainkban inkább füves tisztásai, jól kiépített sétaút-hálózata és fenséges fákból álló erdőállományai vonzzák a látogatókat. A Normafa ma már nem áll, de helyét tábla jelöli, illetve a helyette ültetett bükkfa alatt olvashatjuk Áprily Lajos versét.  A monda szerint a Normafa Mátyás király születésekor sarjadt. Egy vén bükkfát hívtak így, ami az egykori "ősbükkös" egyik óriás tagja volt.

Gondozott park, amelyet körben és keresztül – kerekesszékkel is – járható sétautak hálóznak be. Budapest I. kerületében, a Várhegy nyugati oldalán található, a Krisztina körút–Mikó utca–Attila út által határolt területen, s a Haydn-parkkal (Horváth-kerttel) együtt a területe 140 000 m².