V. Kul-túra - Buda-Budakeszi

Ötödik túránként ajánljuk a Normafa, a Marczibányi Téri Művelődési Központ, a Millenáris Teátrum, a  Himnusz emlékmű, a Budakeszi Vadaspark, valamint az Erkel Ferenc Művelődési Központ megtekintését. E programot célszerű egész naposra tervezni. 

Kiindulópont: Normafa 

A Marczibányi Téri Művelődési Központ megközelíthető a 4-es, 6-os villamossal, a 16 és 16A, a 21 és 21A, a 22, 22E, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 149, 155, 156, 222-es járattal.
A "Marczi" olyan közösségi tér, ahol művészet és nevelés együttesen segíti az egész életen át tartó tanulást, kiemelt figyelemmel a gyermek- és ifjúsági korosztályra. Tevékenységét Budapest II. kerületében végzi országos hatással. A művelődési központ, a Budai Táncklub és a Vízivárosi Galéria közös szakmai alapelveken nyugszik. Mindhárom intézmény napi működését jelentősen meghatározza a programok sokfélesége, azok időben párhuzamosan történő lebonyolítása. A Marczibányi Téri Művelődési Központ a II. kerületi Önkormányzat fenntartásában működik.
Az intézmény munkatársai összegyűjtöttek néhány fontos tudnivalót, amelyeket a hozzájuk érkezők figyelmébe ajánlanak a könnyebb eligazodásért.

Akadálymentesített épület
A művelődési központ épülete mozgássérültek számára akadálymentesített. A rámpásított folyosók és bejáratok mellett az emeleten és az előtérben is található speciális felszerelésekkel kialakított mosdó. A II. kerületi Önkormányzat jóvoltából − a mozgássérültek épületen belüli közlekedését megkönnyítendő − lift épült, amely közvetlenül a színházterembe viszi kerekesszékes, vagy más okból rászoruló látogatókat.

Nyitva tartás
A művelődési központ − a nagyközönség számára  − reggel 8.00 órától az utolsó rendezvény végéig tart nyitva, hétfőtől vasárnapig. Szabad- és ünnepnapokon egyedi nyitvatartási rendet alakítunk ki, amelyről az előtérben és a honlapunkon tájékoztatjuk közönségünket. A színházi előtérben található M Galéria aktuális kiállításának látogatása a nyitvatartási időhöz igazodik. 

A Marczibányi Téri Művelődési Központ aktuális programjai itt tekinthetők meg>>>

3. állomás: Millenáris Park – Teátrum (E épület) (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.)

A park a Lövőház utca, Fény utca, Kis Rókus utca, Marczibányi tér által határolt területen fekszik. A Millenáris Buda forgalmas csomópontjától, a Széll Kálmán tértől kb. 8 perces sétával, illetve a Széna tértől pár száz méterre, kb. 5 perces sétával közelíthető meg. A Mammut bevásárlóközpont közvetlen szomszédságában található. 

 

Az épület külsőleg csak részben őrizte meg eredeti formáját. A háromhajós szerelőcsarnok középső traktusában, mint egy ház a házban, található a legmodernebb digitális technikákkal felszerelt tétvéstúdió, színház- és koncertterem. A stúdió két oldalán kihúzható lelátók készültek, így igény szerint változtatható a férőhelyek száma. A stúdióhoz egyik oldalon a közönség helyiségei, a ruhatár és a büfé, a másik oldalon a kiszolgáló helyiségek csatlakoznak.

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt (Cseke, 1823. január 22.) idéző, 2006 májusában felavatott alkotást , V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette. Közvetlen „kékbusz” (22-es, 22E, 222-es, 922-es) járattal közelíthető meg a Széll Kálmán térről. Budapest és Budakeszi határában a Szanatóriumi utcánál leszállva balra kell fordulni, s máris látható a szobor.

A Budapesthez simuló hegyek közti völgyben megbújó Budakeszi Vadaspark a fővárostól alig húsz percnyire található. Tömegközlekedéssel legkönnyebben a Széll Kálmán térről induló 22-es vagy 22E, illetve a 222-es busszal közelíthető meg.

Budapest és Budakeszi határában a Szanatóriumi utcánál leszállva, az utca végéig begyalogolva, onnan jobbra követve a vadaspark irányát mutató jelző táblákat, mintegy húsz perces , erdőn át vezető kényelmes sétával érhető el a Vadaspark területe.

Autóval szintén a Szanatórium utcán kell behajtani, melynek végén jobbra fordulva már csupán az aszfaltúton kell végighaladni. Az út végén hatalmas parkoló várja a vendégeket. 

A következő módokon is elérhető a vadaspark: épített aszfaltúton autóval, turista útjelzésekkel jelölt erdei sétautakon, gyalog, kerékpárral, kijelölt szakaszokon lóháton, tömegközlekedésselés néhány száz méteres sétával.

Nyitva tartás: hétköznap reggel 9:00-től 17:00-ig.

Hétvégén és ünnepnapokon 9:00-től 18:00-ig.

Jegyárak>>>

 

Az 1970-es évek elején a Vörös-hegynek nevezett területen közjóléti célú erdőgazdálkodásba fogtak, s fejlesztéssekkel új sétautak, eső ellen védő kunyhók, pihenő- és tűzrakó helyek építését kezdték meg. Összesen 6200 folyóméter, dolomitmurvával döngölt sétaút, 7 eső ellen védő kunyhó, 6 pihenőhely – félrönk padokkal és asztalokkal, hulladékgyűjtőkkel –, valamint 13 telepített tűzrakó hely létrehozásával indult a park története. Az üzemszerűen folytatott dolomit-, kőpor- és murvabányászat 1974-ben megszűnt, és a szükséges befejező műszaki munkák megalapozták a bánya területének más célú használatát. 1976-ra a gyalogosan bejárható, a hazai nagyvad- és az itt jellemző apróvadfajokat a természetes környezetükben bemutató park, vadaspark tervezése és kivitelezése kezdődött meg. 1977–78-ban a parkjellegű beruházások, valamint a bemutatókarámok építése történt meg. A gyalogosan bejárható területen arányosan elosztva kaptak helyet a magaslesek és pihenők.

Az 1980-as évek első felében a vonzerő fokozását elsősorban újabb állatfajok betelepítése jelentette. A látogatók még jobb kiszolgálása érdekében az 1980-as évek közepén újabb fejlesztéseket végeztek. Elsőként, a legfiatalabbak örömére, a cölöpvár készült el a Szilfa-tisztáson. Az ívelt tartókra épített kilátó végül 1988-ban készült el. A 330 m tengerszint feletti alapmagasságú és 12 m-es kilátószintű kilátó a nagyvadkarámok szomszédságában emelkedik.

1996 és 2000 között a nagyvadkarámok felújítására és két új bemutatókarám létesítésére került sor. 2003-ban a bejárattal szemben, a körsétány szegélyében üvegfalú bemutatóblokkot helyeztek el. 2004-ben költségvetési forrásból a bejárattól jobbra, énekesmadarak röpdéjét építették fel. 2006-ban az évek óta szorgalmazott autós bekötőút felújítására kerülhetett sor költségvetési támogatásból. 2007-ben a bejárat mentén, saját forrás felhasználásával teljesedett ki a madárbemutató rendszer. 2009-ben a díszkapu felújítására és új látogatói vizesblokk építéséére került sor.

6. állomás: Erkel Ferenc Művelődési Központ (2092 Budakeszi, Fő u. 108.) 

 

Budakeszi a Lánchíd lábánál elhelyezett 0 km-es jelzéstől 12 km-nyire, a János-hegy dél-nyugat lejtőjén elterülő különleges adottságú település. Területe 37,1 km², amellyel a megye közepes nagyságú települései közé tartozik, állandó lakosainak száma 12 984 fő (2002. január 1-jei adat). Budakeszi a Zsámbéki medence kapuja. Közvetlen „kékbusz” (22-es, 22E, 222-es, 922-es) járattal közelíthető meg a Széll Kálmán térről. Budakeszi 2000. július 1-je óta város.

1973-ban tűz pusztított a Művelődési Ház és Könyvtár helyén, 1981-ben került átadásra az új épület, amely 1997-ben „művelődési központ” minősítést kapott.  

Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője Budakeszin a család nyaralójában töltötte nyári szabadságait. A művelődési központ is a nagy magyar zeneszerző nevét viseli.  A város központjában elhelyezkedő, 220 fő befogadóképességű épületben 2 oktatóterem, 1 balett-terem, 3 egymásba nyitható terem, színpadterem, büfé és kiállítóhelység áll rendelkezésre. Az intézmény kertjében 100 m²-es fedett szabadtéri színpad 400 férőhelyes nézőtérrel.

Kiállítótermében, az Erkel Galériában Budakeszi és régiója amatőr művészeinek időszaki kiállításai kapnak helyet.

Az épület második emelete ad otthont a Nagy Gáspár Városi Könyvtárnak.