III. Kul-Túra - Buda

Harmadik túránként ajánljuk a Kondor úti libanoni cédrus, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ, a Millenáris Park és  a Buda-Nyéki Középkori Királyi Vadászkastély maradványainak megtekintését.

 Kiindulópont: Kondor úti libanoni cédrus (1025 Budapest, Kondor u. 5. sz.)

Ez a 120 éves cédrus fajának (libanoni cédrus – Cedrus libani, Cedrus lebani) egyik legidősebb példánya az egész Kárpát-medencében.  A II. kerületben az Apáthy-sziklától nem messze, a Kondor u. 5. sz. beépítetlen telek hátsó részén, kerítéssel körbevéve áll a védett fa. A terület egykor Fedák Sári  villájának parkjához tartozott. Sajnos sem a villának, sem a hajdani parknak még a maradványai sem láthatók, egyedül a fa tanúskodik a hajdan volt szebb időkről. A fa hasonlóvá fejlődött, mint az eredeti hazájukban, Libanonban élők. A cédrus magassága: meghaladja a 12 métert, a korona átmérője is hasonló méretű, törzskerülete pedig 3,05 m.
A védett fa közterületről jól látható a kerítésen keresztül, a telekre való belépést a tulajdonos engedélyezheti.
További információk>>>>

2. állomás: Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ (1028 Budapest, Templom u. 2–10)

A Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ a II. kerületi, budai hegyek által körülölelt festői környezetben fekszik, a hajdani Klebelsberg-birtokhoz tartozó területen. A 2005 nyarán megnyitott intézmény különleges építészeti megoldásait a régi kúriaépület ihlette, mely a felújítást követően megőrizte klasszicista vonásait, s a korábbi Klebelsberg-iskolák egyike is eredeti stílusában áll. A különböző anyagok (terméskő, fém, tégla, beton) alkalmazása az épület új szárnyában már a kortárs építészet formavilágát tükrözi. A Kultúrkúria folyosóin rámpák könnyítik a mozgássérültek közlekedését.

A múlt és jelen közötti harmonikus kapcsolat nemcsak az épületre, hanem a Kultúrkúria felvállalt művészeti koncepciójára is vonatkozik. Klasszikus dráma és modern zenés színház (modern opera); néptánc és kortárs táncművészet; komolyzene és nívós könnyűzene; hagyományos népművészeti kiállítások és kortárs alkotók tárlatai. E kategóriák látszólag különböző művészeti ágakhoz tartoznak, valójában azonban egy tőből fakadnak, így programkínálatukban mindezek
ötvözetére törekednek.

Az intézmény egyéb értékek közvetítését is felvállalja, így a határon túli kulturális kapcsolatok ápolásán túl nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos gondolkodás jegyében született programok szervezésére is.

Az aktuális rendezvényekről innen tájékozódhatnak>>>
Az eseménynaptárat itt találják>>>

3. állomás: Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20. )

A Millenáris szolgáltató és befogadó kulturális központnak tekinthető, mely olyan oktatási tevékenységeknek és kulturális programoknak biztosít teret, melyek a közhasznú szerepvállalás tükrében megvalósíthatóak. Az ide látogatókat a közösségi terek gyakorlatias használatára kívánják ösztönözni. Az intézmény modern szemléletű, új módszerek bevezetését, fejlesztését és népszerűsítését helyezi előtérbe. Az aktuális kiállítások kapcsolódnak a kulturális programokhoz, s mindezek együttesen arra hivatottak, hogy vonzóvá váljanak a látogató számára.

A Millenáris a szabadidő eltöltésének többfunkciós tere, amely egyszerre valósítja meg a közösségi tér, a játéktér, a különböző szakmai területek és azok felhasználóinak találkozóhelyét. Művészeti produkcióknak és a kreatív iparnak egyaránt teret biztosít. Az intézmény a tudásgazdaság és a digitális írástudás bemutatkozási, népszerűsítési tere is egyben, ahol biztosított a tudáshoz, az ismeretekhez való szabad hozzáférés. A Millenáris jól áttekinthető és használható információbázist nyújt a közönség számára.

Millenáris
 

Látvány	Millenáris helyszín
	Millenáris TV Stúdió Az exkluzív környezetben, Buda szívében, a Millenáris E épületében működő tévéstúdió 2001-óta áll a magyarországi és európai televíziócsatornák rendelkezésére. A 890 m2-es stúdiótér a kezdetektől igen kedvelt helyszín a különböző műfajú és technikai igényű televíziós műsorok készítőinek körében.
	Teátrum (E épület) A régi és új stílusokat érdekesen ötvöző, közel hét ezer négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokból átalakított épület. A legmodernebb világítási és hangtechnikai berendezésekkel, illetve ötkamerás digitális rögzítési rendszerrel felszerelt Stúdiót rejt magában.
	Fogadó (G épület) A Fogadó a harmincas években épült gépjavító, galvanizáló üzem 2001. február 1-jén nyitotta meg kapuit a Millenáris Park első elkészült épületeként.  Koncerteknek, gyermek- és családi programoknak, stúdiószínházaknak és kamara-kiállításoknak ad otthont.
	A Nagycsarnok Az 1911-ben épült két gyárépület részleges lebontásával és a kettőt összekötő modern épület hozzáadásával alakult ki a kiállítócsarnokok (B épület) impozáns együttese.  Ez a csarnok 2005 decemberétől a Jövő Háza Kiállítás helyszíne.
	A Kiscsarnok (D épület) A Millenáris legöregebb épülete. Eredeti méretét rossz állapota miatt nem lehetett megtartani. Ez a csarnok 2005 szeptemberétől a Csodák Palotája helyszíne.
	A Pixel Galéria (C épület) A New York-i Guggenheim Múzeumot idéző spirális elrendezésével, nagyvonalú, lendületes belső terével közös előcsarnoka, fogadótere és több szintű összekötője a B és D csarnoknak.
	A park    Az épületkomplexum egy füves területekkel és tavakkal tarkított zöldövezeti parkban fekszik. A park lehetőséget biztosít alternatív szabadidős, pihenő tevékenységeknek, illetve programok kültéri fogadására is.
	Zöld Péter Játszótér    A Zöld Péter meséjét felelevenítő játszótér színpompás, festett, faragott fajátékai művészi igénnyel, egyedi megoldásokkal készültek. A 2000. óta működő, nagy sikernek örvendő, szobrászok, iparművészek által tervezett és kivitelezett játszótér elemeit a közelmúltban újították fel.

Az aktuális rendezvényekről innen tájékozódhatnak>>>

4. állomás: Buda-Nyéki Középkori Királyi Vadászkastély (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 78. )
A Buda-nyéki középkori, királyi vadászkastély csekély maradványai ellenére is az egyik legjelentősebb középkori történeti-építészeti emlékünk.

Az írott forrásokban az 1480-as években bukkannak fel közvetett adatok a nyéki vadaskertről és királyi kúriáról (1486 körül). 1531-ben Magus Gruberus leírása már ténylegesen említi, mely szerint: "? a nyéki vadaskert ? nagyobb volt az esztergominál, a bejáratánál ... egy igazán királyi palota állt." (fordította: Mikó Árpád). 1536-ban Oláh Miklós: Hungária című munkájában is szerepel: "Északra esik a királyi vadaskert, neve Nyék, nemcsak egy erdős hegy, hanem messze nyúló rétek is vannak benne, kerülete három magyar mérföld, bővelkedik különféle vadakban. Oldalához királyi palota csatlakozik, melyet Ulászló király építtetett remekbe nagy költséggel." (fordította: Németh Béla). A királyi vadászkastély a török hódoltság alatt elpusztult, emléke is feledésbe merült, csak Oláh Miklós művének 1735-ös, első, nyomtatott kiadása után került be újra a köztudatba.

(Részlet a Bardi Terézia–Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)